Miért alakul ki a depresszió?

A depresszió nem vezethető vissza egyetlen kiváltó okra, a betegség kialakulásához – minden valószínűség szerint – genetikai hajlam és környezeti hatások egyaránt szükségesek.

Három neurotranszmitter (ingerületátvivő anyag) kapcsolható a depresszió kialakulásához: a szerotonin, a noradrenalin és a dopamin. Nem lehet biztonsággal tudni, hogy a neurotranszmitter szintjének változása az oka vagy az eredménye a depressziónak, a kutatók számára sem teljesen világos, hogy a neurotranszmitterek egyensúlyának megbomlása miképpen vezet a depresszió tüneteihez.

A betegség gyakran halmozódik egyes családokban. A szakértők szerint létezik rá genetikai érzékenység, amit különböző környezeti tényezők (stressz, testi betegség) fokozhatnak.

A depresszió kialakulásához számos tényező járul hozzá:

Stressz

Egy stresszel teli életesemény, különösen szeretteink elvesztése, vagy attól való félelmünk, hogy elveszítjük őket, de akár a munkahely elveszítése depresszióhoz vezethet.

Genetikai hajlam

A kutatóknak sikerült néhány olyan gént azonosítaniuk, amelyek a bipoláris betegség hátterében állhatnak és jelenleg keresnek további géneket, melyek a depresszió egyéb formáival hozhatók kapcsolatba.

Nem mindenkinél alakul ki depresszió, akinek a családjában a depresszió már megjelent. Hasonló módon depresszió alakulhat ki olyan embereknél is, akinek a családjában korábban még nem fordult elő.

Bizonyos betegségek

Krónikus betegségek, például szívbetegség, stroke, cukorbetegség, rák, vagy Alzheimer-kór fokozhatják a depresszió kialakulásának kockázatát. A pajzsmirigy alulműködése (hipotireózis) szintén depresszióhoz vezethet.

Gyógyszerszedés

Egyes gyógyszerek hosszú távú fogyasztása (pl. egyes vérnyomáscsökkentők, altatók, fogamzásgátlók) kapcsolatba hozható a depresszióval.

Kábítószer-használat, alkoholfogyasztás, dohányzás,

A szakértők korábban úgy gondolták, hogy a depressziós emberek azért isznak, dohányoznak és/vagy használnak tudatmódosító szereket, hogy csökkentsék a depressziót; de fordítva is igaz lehet ez: akik ezekkel a szerekkel élnek, nagyobb valószínűséggel lesznek depressziósak és szorongók.

Egyes személyiségvonások

Bizonyos személyiségjegyek, például az alacsony önértékelés, önállótlanság, kritikus és önkritikus hajlam, pesszimizmus és a stressz kezelésének nehézsége fogékonyabbá tesz a depresszió kialakulására.

Hormonok

A nőknél kétszer olyan gyakran alakul ki a depresszió, mint a férfiaknál. A kutatók feltételezése szerint a hormonális tényezőknek is szerepük lehet a depresszió kialakulásában.

Gyermekágyi (posztpartum) depresszió

Gyakorinak számít, hogy a szülést követő pár nap, valamint hét során az anyukák rossz hangulatot észlelnek magukon, és felmerül bennük az anyaságra való alkalmatlanságuk gondolata. Ennek a nyomott hangulatnak a súlyos formája a posztpartum depresszió.